Gazdaság Vállalat

Magasabb osztalékot fizet a Mol, mint tavaly

A Mol az idén mérsékeltebb eredményre számít a tavalyinál – hangsúlyozta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a közgyűlés utáni sajtóbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy 2018-ban jobb évet zártak a vártnál:, az év közben megemelt előirányzatokat is túllépték év végére.

Az idei, 107 milliárd forintos –  részvényenként 142,5 forint – osztalékot rekordösszegnek nevezte Hernádi Zsolt, és kiemelte, hogy a tavalyi eredmény után az alaposztalék mellett rendkívüli osztalékot is fizetnek a részvényeseknek, amire akkor nyílik lehetőség, ha a vállalat várakozásai és pénzügyi tartalékai azt lehetővé teszik.
    
A Mol új stratégiájának meghirdetésekor célul tűzték ki, hogy a Közép-Európában elfoglalt piaci pozíciójából kiindulva a vállalat felvegye a versenyt az új trendekkel – hangsúlyozta Hernádi Zsolt. A társaság három országban piacvezető, négy országban a második-harmadik helyen van, és az egyik legnagyobb kiskereskedelmi hálózatot működteti Közép-Európában – emlékeztetett.
    
A jelentősebb változások közé sorolta a fogyasztói szolgáltatások üzletág fejlesztését, példaként említve a benzinkutaknál nyitott Fresh Corner kávézókat, valamint az autómegosztó szolgáltatást, a Mol Limot.

Másik fő irányként említette, hogy a Mol a petrolkémiai területen is szeretne a jelenleginél nagyobb szerepet játszani, ezt a célt szolgálja az 1,2 milliárd euróból megvalósuló tiszaújvárosi poliol gyár. Kiemelte emellett a műanyagok, valamint a használt autógumik újrahasznosításához kapcsolódó tevékenységeket.
    
Hernádi Zsolt elmondta azt is: a közgyűlés jóváhagyta Csányi Sándor, Anthony Radev és Martonyi János újraválasztását az igazgatóságba, valamint új tagként megválasztotta Talal Al Awfit. Emellett a felügyelőbizottság és az audit bizottság tagjának választották Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnökét.
    
Kitért a többi között arra is, hogy a közgyűlés újabb öt évre meghosszabbította az igazgatóság tőkeemelési lehetőségét, a testület szükség esetén 30 milliárd forinttal saját hatáskörben tőkét emelhet.
    
Ezt az eszközt csak akkor használják fel, ha nagyon muszáj – fogalmazott Hernádi Zsolt, hozzátéve, hogy egy olyan vállalatnál, amely már kétszer volt ellenséges felvásárlás célpontja, nem árt, ha biztosítékok épülnek be az alapszabályba.
    
Kérdésekre válaszolva az elnök-vezérigazgató elmondta: a horvát állam két és fél éve jelentette be, hogy vissza kívánja vásárolni a Moltól a horvát olajipari vállalat, az INA részvényeit, de érdemleges tárgyalások azóta sincsenek.

forrás: MTI
borítókép: freepik.com

LEAVE A RESPONSE

Az email címet nem tesszük közzé.